39+5

 

Még mindíg egyben, bár erősen megindult az érdeklődés a hogylétünk felől. Én pedig türelmesen próbálom magyarázni, hogy nem kellene szentírásnak venni azt a július 11-et, de hiába. Pedig bizony addig már csak két nap van. És még az a két hét, amit legálisan velem tölthetsz. Nálad semmi változás, az aktivitásod a régi, nem úgy mint Anyádnál, aki már úgy közlekedik, mint aki elefántot nyelt. Viszont a fájásaim egyre erősödnek, néha-néha már egészen úgy tűnik, hogy elindultál, de aztán minden abbamarad és én úgy érzem, már örökre terhes maradok. Érdekes módon, a "kortársaimmal" ellentétben, nem vagyok türelmetlen, meg aztán, hogy most már a Nagymamád is itt van, gyorsan szaladnak a napok. Vasárnap érkezett a hűvös helyi nyárba, de szerintem már egészen el is szokott a magyar kánikulától. Nagyokat beszélgetünk (vagy inkább be nem áll a szánk Batting Eyelashes), de azért hosszú percekig is képesek vagyunk csendben figyelni, különösen, ha éppen a Te akcióidat fürkésszük.

Tegnap Apád szabadnapos volt, mondtuk is, hogy igazán kibújhatnál, de Téged ez különösebben nem hatott meg. Persze az sem rossz ötlet, hogy hazahívjuk a melóból mert akció van, így csinálunk neki egy rövid műszakot. Na, mit szólsz? Winking

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s