Óév ábécé 2011

A – Anya és Apa, Anyu és Apu; angyalok

B – barátok; blog; baleset; bili; bölcsességfog

C – család; cici

D – diagnózis

E – Erik

F – Ford; focipálya

G – Gábor+Szilvi

H – Hungary; huncut

I – Ikea

J – Június; játék; járművek

K – Kispupák; kardiológia; keresztelő; kávé; kötőtű

L – lakodalom; lomtalanítás

M – Márk; Mamák; mese

N – névváltozás

O – otthonszülés; óvoda; orvosi egyetem

P – pocak; paleo; piac;

R – remény; ruhásszekrény; ruhaszárító

S – Sanyi; szomszédok; születésnap

T – Tesó; terhesség

U – útlevél

V – vasútállomás; védőbácsi; vitaminok

Z – Zafira; zsírkréta

Reklámok

Hétvége

Jane_Eyre_PosterA szombat délelőtt a szokásos módon telt, bevásároltunk, majd sütöttem. Délután  viszont szabadságon voltam: a csajokkal moziztunk egyet, a Jane Eyre-t néztük. Kicsit izgultam, hogy Erik hogy tűri majd a közel három órás távollétemet. A telefon végig a kezemben volt, hogy ha riasztanak, akkor pattanok etetni. Da nem volt semmi gond, a fiú nem volt éhes, se nyűgös, sőt, még aludt is egyet. A film jó volt, és bár ezer éve olvastam a regényt, eddig nem volt szerencsém a filmváltozatához.

márk vidámparkMa mise és ebéd után mini-vidámparkba mentünk az egyik városszéli lakópark parkjába. Mondanom sem kell, annak ellenére, hogy sok értelmes dolog nem volt, Márkot alig lehetett elrángatni. Először egy körhintán a tűzoltóautóba szállt be két körre, majd jött egy ugrálóvár, aztán egy kisebb játszóketrec csúszdával meg labdamedencével. Végül egy trambulinon kötött ki, onnan zavartak minket haza a nagy fekete felhők. Erik szinte végig aludt a hátamon, csak hazafelé kezdett nyűglődni egy kicsit. Így pont jó volt az időzítés Erik miatt, és az eső miatt is, ami nem sokkal azután kezdett szakadni, hogy hazaértünk.

Vasárnap

rajzoltunk Amint hazaértünk miséről, Márk már kérte a déli jól megérdemelt cicijét. Még nem volt egy óra amikor mélyen aludt. Én kihasználtam a csendet és olvastam egy kicsit, majd amikor felébredt, egy kis ébresztő cici után megebédeltünk. Kb 4-kor fejeztük be az evést, és mivel elég hűvös-szeles-esőt váró idő volt kint, úgy döntöttem ma bent játszunk, nem megyünk sétálni. Először vonatoztunk, utána a dominóval játszottunk. Majd a dominók vasúti sínné avanzsáltak és azokon is vonatoztunk. Aztán eszembe jutott, hogy meg kéne locsolni a virágokat. Gyerek jött utánam és segített. Ha már arra jártunk, le is mértem a cserepeket (szeretnék szép kaspókat venni, de mikor olyan helyen járunk, sosincs adatom, hogy mekkorák is kellenek). Márk ekkor is végig a sarkamban volt, hozta a saját mérőszalagját (apa egy régi kiszolgált darabja) és mért velem hűségesen. Utána lepapíroztuk a kis asztalát, elővettem a zsírkrétákat és rajzoltunk. Ő a kétévesek komolyságával firkálgatott miközben nekem adta az instrukciókat mit is rajzoljak. Természetesen kért autót, vonatot, hajót, meg pont-pont-vesszőcskét, nénit, köröket, halacskákat, napocskát, csigabigát. Aztán felhívtuk Mamáékat. Én nem sokat beszélgettem velük, mert a fiatalember szinte teljesen kisajátította magának a nagymamáját. Végül hazaért Apa, vacsoráztunk, megvolt a zuhany is és kisebb hancúrozás után nehezen, de elnyomta az álom a fiút. Fél 10-kor jöttem ki tőle. Nekünk pedig a vasárnap este lusta-este filmmel, nettel, forrócsokival. Szép estét mindenkinek.

Nem rám vall, de bizony ma hajnalban fél 5-kor kipattant a szemem. Lehet, hogy kialudtam magam az elmúlt napokban? Persze ha valaki max 10-kor ágynak esik esténként, akkor nagy rá az esély. Nagyon pakolászni nem akartam, a fiúk még mélyen alszanak. Inkább rendet tettem az email-fiókomban és összeírom a hazamenős listát.

Ma hat hétre elköszönünk Denise-től, viszünk virágot, csokit, meg szép képeslapot (csak angolosan kéremszépen). Aztán el kell menni a bankba eurót váltani. Meg ki kell nyomtatni a kompfoglalást.

El sem hiszem, hogy holnap indulunk. Sanyi ma délelőtt előszedi a nagy táskákat, én délután bepakolok, meg berakom az utolsó adag mosnivalókat, rendbe rakom a pelusokat. Még este össze akarom készíteni a kaját is, hogy holnap reggel csak felkapjuk a hűtőtáskát és irány Európa. Legalább 26 óra egy helyben ülés. Kemény lesz. Mi még oké, bírni fogjuk, Márkot meg majd igyekszünk szórakoztatni. Viszünk könyveket, a kedvenc autóit, meg lesznek ujjbábok is. Remélem értékeli majd.

Tetszik nekem ez a csendes hajnalozás. Kár, hogy egyébként szinte képtelen vagyok korán kelni. … Lépések, itt van Márk. Cicit kér, és már alszik is. Megyek, visszaviszem és én is pihentetem egy kicsit a szemem 7-ig. Szép reggelt mindenkinek.

Itt járt a Jézuska

Tudom, még nincs itt a karácsony, de mi biztosan nagyon jók voltunk, hogy majd’ egy héttel hamarabb érkezett hozzánk az ajándék. Egy hatalmas dobozzal csengetett be ma egy futár, amit aztán alig tudtam becipelni a konyhába. Mikor kinyitottam, nagyon elérzékenyültem, mert egyáltalán nem számítottunk ilyen meglepetésre. És hogy mi volt benne? Természetesen csupa csuda: otthoni karácsonyi ízek, díszek és ajándékok. Nem is tudom, hogy köszönjük meg a családnak, hogy bár nem leszünk velük az ünnepek alatt, mindent megtettek azért, hogy legalább a hangulatunk igazi otthoni legyen. Nagyszerű szüleink vannak, az egyszer biztos.

Anya, Apa, Anyu, Apu, Köszönjük Nektek!

Kép1 013

Amíg nyitószerszámot kerestem, Márk azonnal kihasználta a csomag adta lehetőségeket és a tetejéről rámolt az ebédlőasztalon. Persze aztán bele is akart mászni és örültem, hogy legalább arra a pár percre távolt tudtam tartani amíg gyorsan feltérképeztem a doboz tartalmát. Hiába no, ilyen egy huncut, mindenre kíváncsi 17 hónapos.

Blogról, blogba, (nem csak) blogolóknak

 

Ma kerek 2 éve, hogy az első bejegyzés megszületett ezen a blogon. Azelőtt is volt már egy-egy gyenge kezdeményezésem, de egyik se érte meg a  két hónapot, nemhogy a két évet. Azzal indultunk itt, hogy babát szeretnék. És most itt van Márk. :) De nem is Róla akarok én most írni, hanem a blogról. Amikor elkezdtem, nem sok blogot ismertem, de ma már elég sok irományt követek napi rendszerességgel. Be kell hogy valljam, zugolvasó vagyok, csak ritkán adom a fejemet kommentekre, ezért elnézést kérek az illetékesektől. Itt a Megszoktunk-on nincs sok komment, lényegesebb kevesebb mint a feltételezhető olvasótábor, ami szerintem a kommentelés nehézsége miatt lehet, mert sajnos itt regisztráció nélkül nem lehet kommentelni, vagy csak szimplán gyűjtöm a hozzám hasonló zugolvasókat. :) Eddig a percig, 11184-szer nyitották meg a blogot, amiben van keresőportál általi link, sok hivatkozás, de többnyire célirányosan nyitják meg ezt az oldalt. Kicsit féltem ugyan, hogy a sok-sok kimaradás miatt elvesztem az érdeklődőket, de a blog újjáéledésével, minden alkalommal visszatér a látogatottság.

Érdekes dolog blogot írni, sokszor nem egyszerű megosztani a gondolatainkat a nagyvilággal. Sokaknak biztosan egyoldalúnak, unalmasnak tűnhet, de én nagyon élvezem. Az különösen jó, ha valaki megjegyzést fűz a postodhoz, de ami nekem még pluszt ad, hogy tartozom valahová. Akiket én olvasok, azok nagy része ide is be-benéz, és ugyan nem találkoztunk még személyesen, olyan mintha jó ismerősök lennénk. Kommenteket írunk egymásnál, játékba hívjuk egymást. Néhány napja két bloggerinánál is viszontláttam magamat (Anyamadárnál és Ritánál), ezúttal nem játék ügyben. Ölelést küldtek nekem, amolyan virtuális blogbarátságosat, ami igazán megmelengette a szívemet. Én is szeretném továbbküldeni ezt az ölelést a blogtársaknak (linkjeik megtalálhatók a menüsorban, Ők is blogolnak címszó alatt). akiknek a bejegyzései hol elgondolkodtatnak, hol megkönnyezem őket, és sokszor mosolyra fakasztanak.

És ha ölelés, hadd használjam ki az alkalmat, és küldjek minden ismerős és ismeretlen olvasómnak, abban bízva, hogy továbbra is idetalálnak! :)

blogölelés

"Igazából nem is jó szó rá a díj … inkább jelzés a barátságról és a közelségről, ami legkevésbé értendő földrajzilag. :)))Lényege, hevenyészett fordításban: "Ha blogolsz, hiszel a "proximitásban" a térben, időben és kapcsolatokban való közelségben és teszel is érte. Ezek a blogok különösen varázslatosak. Íróik célja, hogy barátokat találjanak. Nem az anyagiak vagy a hatalom érdekli őket. Reméljük, hogy amikor kibomlik a szalag az üzeneten, még több barátság fog születni. Figyeljünk oda jobban az ilyen blogokra! Add tovább nyolc újabb blogolónak és mutasd meg ezt a leírást is!"