Február

Gyors hírek, amíg alszik az egyik, tévézik a másik, a harmadik meg dolgozóban.

Nincs cici! :) Illetve van persze, de most már megtartom magamnak, Eriket végleg elválasztottam. Nem volt könnyű döntés, de miután a fiatalember nem hogy kevesebbet, de egyre többet lógott rajtam és mivel éjjel sem kímélt, bedobtam a törölközőt. Az első pár nap volt húzós, mert nagyon kereste/kérte még, aztán (a cél szentesíti az eszközt alapon) a csoki/kakaó/túrórudi simán elterelte róla a figyelmét. Most már ez utóbbiakról kell leszoktatni hehe. Ami engem illet, megsirattam a szoptatást. Az öt és fél év hosszú idő volt. A 9. szoptatásmentes napomra már jól bekeményedtem, amire megoldást kellett találni, nem akartam mellgyulladásig fokozni a dolgot. A következő sorrendet állítottam: fejés, ha nem segít akkor mell-lekötés, aztán gyógytea végül homeopátiás szer. Végül elég lett egy kis fejés, aminek az eredményét Erik beszürcsölte a másnap reggeli kakójához keverve. Azóta nincs tej, nincs átázott melltartó, csak egy pityergő, szentimentális anyuka…

Bár nagyon vártuk idén havat, nem jött és szerintem így február végén kijelenthetem, nem is lesz már. Pedig a fiúk nagyon várták, Márk még mindig kérdezgeti hogy mikor lesz már hó. Attól tartok azért nincs, mert vettem neki hótaposót. Az elmúlt években sosem sikerült, mert mire oda kerültünk hogy havazott, nem kaptam sehol. Tipikus. Majd talán jövőre havaskodunk, megígérem nem veszek nagy csimmát. Hó helyett van viszont víz, jóóóó sok víz. Áradós és belvíz is. Hál’ Istennek minket nem érint, de a környékünkön (értsd a város túloldalán és a környező falvakban) sok család él homokzsákokkal eltorlaszolva, és több alsóbb rendű út járhatatlan.

Újra dübörög a paleo! Úgy tűnik a 80-90%-os tej és gluténmentes étrend mégsem az igazi, egyre többet volt mindenféle hasfájós-puffadós panaszom, úgyhogy vettem egy nagy levegőt és belevetettem magam a barlangi ember diétájába. Semmi gabona, hüvelyes, cukor és tejtermék. Az első kettőről való lemondás elég simán ment, nem most kezdtem, kicsi kreativitás és nincs gond. A cukor viszont irtóra hiányzik, különösen esténként, maior nagyon csoki ehetnékem van. Olyankor igyekszem megenni egy banánt vagy almát, vagy csak felvonulok a hálószobába egy könyvvel, hogy ne is csábítson a nassolás. A tej a másik bibi. Az annyira nem hiányzik, hogy lehúzzak mondjuk egy bögrényit, de a mostanra szokássá vált reggeli habos kávé nagyon hiányzik és még csak a jó öreg angol tea se jöhet ilyenkor szóba. Így most nem csak a tej hiányával de a koffein-elvonással is szenvedek. A negyedik napnál járok ma, és rájöttem ha eleget alszok éjjel (minimum 8 óra) akkor egész jól túlélem a napot koffein nélkül (igen Anya, tudom, végre én is rájöttem, igaz kellett hozzá 32 év). Viszont ami jó hír, hogy a tegnapi belvárosi shoppingolás alkalmával találtam nagyon fincsi kakaós(!) fahájas, gyömbéres fűszerteát illetve hasonlót zöldtea verzióban. Így most zöldteát iszok reggelente, mert valami mégiscsak kell kávé helyett, és a sok “meleg” fűszerrel benne tuti élmény. :)

A tegnapi kószálásunk alkalmával betévedtünk a helyi plázába is, ahol az egyik üzlethelységbe ingyen könyveket költöztettek. Legtöbbjük kiszuperált könyvtári könyv, meg van videokazetta is. Klasszikusok, bestsellerek, minden. A fiúk teljesen oda voltunk, egy szatyorral mi is hazahoztunk, könyvet is, kazettát is. Az volt az egyetlen kikötésünk hogy visszavisszük majd őket és újat választunk.

Most rohanok, már két gyerek nézi a tévét és Sanyi is mindjárt hazaér. Melegíteni kell az ebédet és valami nekem valót is össze kéne dobni mert nem hiszem hogy a barlangi ember evett túróstésztát. :)

November, paleo, különalvás

Kezdem a legnyilvánvalóbbal: hideg van. Nem olyan enyhe angolos 15 fokos, hanem reggeli minuszos, befagyott szélvédős, kesztyűs-sapkás tél. Előkerültek a bakancsok és a csizmák is, meg a nagykabátok persze. Visszasírom a nyarat, amikor egy szandál kellett csak és kint voltunk az ajtón. Most minumum 15 perc mire ráncba szedem a bandát reggelente.

Márknak is megkezdődött a téli iskolai időszak, letettük a galléros pólót, mostantól ismét az ing és a nyakkendő a kötelező. Átváltottuk hazai ebédre, én csomagolok neki minden reggel. Pedig én nagyon örültem neki, hogy tavaly szeptember óta iskolai ebédet evett (finom, meleg, min kétféle zöldség, hal, hús, tészta, mikor mi). Mióta viszont jobban összebarátkozott az osztálybeli ikerfiúkkal (akik történetesen tündériek), neki is hazai kell, mint nekik: szendvics. Próbáltam lebeszélni, hogy, akkor nem lesz pizza szerdánként, meg fish and chips pénteken, de hajthatatlan volt. Aztán megkóstolta az én szezámmagos paleos kenyeremet, ízlett neki, így most már kifejezetten örülök, hogy én adom neki a kaját. Magkenyér valami kenőccsel (körözött, házi lekvár, májas krém), zöldség (eddig a paprika volt a nyerő), gyümölcs, sajt vagy egy kis felturbózott édesség (kókuszos/magos csokiszelet). A másik előnye ennek a verziónak, hogy amit Márk eszik, azt sokkal szívesebben viszi Erik is, két legyet ütöttünk egy csapásra.

És ha már kaja. A Márk pattanásai miatt szépen leszoktunk a reggeli kakaózásról, helyette szörpöt/gyümölcslevet kapnak a reggeli mellé, ami van hogy pirítós, van hogy zabkása. Én most már 99%ban átálltam a gabona/cukor/tej mentes életre. Muszáj volt, mindig amikor már azt hiszem, hogy megy ez nekem, tudok én mindent emészteni, előjönnek a jó öreg puffadásos, gombásodásos stb tünetek és kezdhetek mindent előlről. Mostnában kezdtem egy kicsit utánanézni a ketogén diétának is ami tulajdonképpen hardcore paleo (az én olvasatomban), meglátjuk tudok-e majd tartani belőle egy hónapot. A napi egy-kétszeri evészet jött be nagyon, reggelire valami folyadék (natúr joghurt alapú). Persze kivételt képeznek a hétvégék, olyankor én is szívesen leülök a fiúkkal reggelizni, mondjuk sült krumplit, vagy rántottát, szalonnát, kolbászt (angolt is, magyart is, mikor melyik van itthon), magkenyérrel, sok zöldséggel. Sok-sok (és mégtöbb) C vitamions limonádé (édesítővel), max egy kis dió-mogyoró napközben, főétkezés többnyire 4-5 körül délután, aztán este 7-10 között vacsora. Reggelre abszolút nem vagyok éhes, meg egyébként nappal se nagyon, talán egy kicsit mire hazaérek délután. Nagyon tuti, hogy nincs már a remegős/szédelgős éhségérzet mint régebben. Néha viszont nagyon rá tudok kattanni az édességre, vagy a tejre, ilyenkorra van itthon egy csoki 70% százalékos kakaótartalommal, leheletnyi cukorral, abból egy kocka vagy kettő és helyreáll a világ rendje. Vagy csinálok egy kis kakaót magamnak fele víz fele tej, natúr kakaópor és pár szem édesítő (szacharin), esetleg egy kis tejszín.

A másik dolog még amiről hírt szerettem volna adni, hogy bontottuk a családi ágyat illetve ezzel a nagy családi hálószobát is. Külön szobát kaptak a fiúk is, mi is. Több mint öt év után nagyon furcsa volt gyerek(ek) nélkül lefeküdni aludni. Eriket pár hete leszoktattam az éjjeli büféről, azóta végigalussza az éjszakát, ezért gondoltuk, hogy megpróbáljuk a külön szobát nekik. Én persze végigpánikoltam az első estét, hogy mi lesz ha kitakaróznak, vagy ha legurulnak a matracról vagy mittudomén mi történhet még velük ha nincsennek mellettünk. Főleg Erik volt a pánik tárgya, Márk már pár hónapja többnyire egyedül aludt a kisszobában. De persze nem lett semmi gond, szépen alszanak (többnyire) összebújva hajnalig. Most már négy ilyen különalvós éjszakán vagyunk túl és kezdem megszokni, hogy elalvás előtt kislámpánál igazi könyvet olvashatok (eddig kindle volt, hogy ne zavarja a fény a gyerekeket) és akár egy csésze tea is lehet mellettem, senki nem fogja álmában felrúgni mellőlem. De azért nagyon jó amikor átjönnek összebújni velünk reggelente. :)

A nagy Paleo Kihívás: huszonhetedik nap

A mai nap igazi áttörés volt a paleo diétám történetében. Annak ellenére, hogy reggelire csak egy banánt ettem meg egy nagy bögre kakaót ittam, ebédre a szokásosnál jóval kisebb adag brokkolit ettem helyi kolbászkákkal, meg délután egy kis szelet dinnyét, egyáltalán nem volt vészes az éhségérzetem, egész nap. Simán tettem-vettem, volt energiám, igaz egy kávé jól jött volna, de így sem voltam álomkóros. Vezettem, vásároltam, babát látogattam, vagyis elég aktív volt a nap és simán maradt energiám egy kis pulykamellet sütni vacsorára. pedig mostanában a vacsora jelentette a mélypontot kajaügyileg. Addigra elegem volt a napból, legszívesebben vajas kenyeret raktam volna az asztalra, mert ahhoz igazán nem kell agyalni. Most este fél 11 van, túlvagyok még két extra szelet pulykamellen (esti nass) és valószínűleg lecsúszik még egy kis dió/mogyoró is. Még három nap a végéig…

A nagy Paleo Kihívás: huszonötödik nap

Reggel nem voltam túl kreatív, a maradék lazac mellé főtt tojást, olajbogyót, uborkát és sárgarépát ettünk.

IMG_2307

Délre valami gyors és egyszerű kaja kellett, minthogy egyedül voltam itthon a gyerekekkel. Így összedobtam egy paleo-barát meggylevest (mandulaliszttel és kókusztejjel sűrítve, és pulykamell szeleteket rántottam ki, köretnek a fagyóból kivettem egy adag mediterrán zöldségkeveréket.

IMG_2309  IMG_2310

És ezzel be is fejeződött a mai konyhai alkotókedvem. Délután banánt illetve banános-kókuszos-kakaós krémet ettünk, vacsorára meg a pulyka maradékát avokádóval és salátával.

IMG_2313

A nagy Paleo Kihívás: huszonnegyedik nap

IMG_2304Reggelire szalonnás-hagymás tojás volt nekem, Márknak meg csak vajas pirítós, nem volt hajlandó tojást enni. Mostanában nincsenek valami jóban, lehet, hogy megunta a fiam a tojást?

 

 

Ebédre a lassúfőzőben sütöttem egy darab marhahúst olaszosan (paradicsommal és hagymával), mellé főtt zöldségek. Nekem eddig mindig az volt a bajom a marhahússal, hogy nem volt elég puha. Na de most sikerült olyan omlósra sütni, hogy villával simán szét lehetett szedni.

IMG_2306

Késő délután/kora este vendégeink voltak és volt banánkrém meg csokoládé. Így vacsorára már nem voltunk éhesek, csak én nassoltam magokat késő este.

A nagy Paleo Kihívás: tizennegyedik nap

Ma extra korán ettünk, nem is tudom hogy történhetett ez meg. Negyed kilenckor már meg volt terítve, fel voltunk öltözve és kilenckor kívül voltunk az ajtón. wow :D Na de a reggeli: volt még egy pár darab otthoni, speciálisan Varga nagyapa által készített ruszlink, mellé uborkát, paradicsomot és olajbogyót raktam.

IMG_2191

Délelőtt magvak (mogyoró, dió, mandula, mazsola, aszalt vörös-áfonya), nekem zöld tea, fiúknak ananász

Ami az ebédet illeti, nagyon odatettem magam, két fogást is sikerült összehozni egy óra alatt (ha nem pelenkáztam/etettem/altattam volna közben, akkor még hamarabb). Pórés-kókuszos paradicsomleves (hihetetlen, de nem lett kókusz ízű) és jászvajon (ghee) párolt királygarnéla, leveles brokkoli (purple sprouting broccoli) ágyon. Ez az ebéd most elég extravagánsan hangzott, pedig nem is volt nagy durranás. :) 

IMG_2192

IMG_2194

Délután a mikróban sütöttem egy hatalmas édes krumplit, azt vágtuk be a gyerekekkel.

IMG_2196

Vacsorára spenótot csináltam tükörtojással. Márknak nem ízlett, úgyhogy ő sült tököt evett helyett. Tököt aztán én is nassoltam, meg egy kis mandulát is utána.

IMG_2266

A nagy Paleo Kihívás: tizenharmadik nap

Hosszú volt a mai nap és mivel már lassan fél kettő, csak címszavakban a mai menüről.

Reggel Márknak a szokásos kakaó-pirítós (glutén mentes kenyérből), meg egy fél avokádó, nekem egy nagy pohár víz és másfél avokádó. Sanyi nem volt éhes, csak megitta a tejszínes kávéját.

Délben az Ikeában ettünk. A fiúk a szokásos svéd húsgombócos menüt (krumplival) kérték, én csak a húst és salátát szedtem mellé. Viszont megettem a húshoz kapott szószokat, meg kólát is ittam utána, és mindkettő NAGY hiba volt, mert iszonyúan puffadtam és görcsölt is a gyomrom.

Uzsonnára banán, vacsorára a tegnapi húsleves és a rántott szelet a zöldségekkel. Én most, késő éjjel (oké, hajnalban) majd’ megveszek egy kis nassolnivalóért, úgyhogy a gyümölcsteám mellé rágok egy kis diót meg mogyorót.

Ui: Eriknek kibújt az első foga! :)