Pelenkáról megint

Márkkal pontosan hét es fél évvel ezelőtt kezdtem használni az első saját készítésű pelenkákat. Ő pont szoba tiszta lett, amikor Erik született, igy szinte szünet nélkül folytattuk a pelusmosást. Erik bőre viszont rettentően érzékenyen reagált a mosható pelusra, kisebb nagyobb megszakításokkal szinte állandóan vörös volt a feneke tőle. Mindent be vetettünk, mosószerekkel kísérleteteztünk, sőt még vettünk egy szárító gépet is, hogy puhábbak legyenek a pelusok, de hiába. Végül feladtuk es jóval azelőtt hogy szoba tiszta lett volna, eldobhatóra váltottunk. 

Alexnél ismét kezdtük aztán. Az ő feneke bírja a strapát, igy a nagy meleg nyári napok kivételével ő is a fenti pelusokat kapja. Kissé kopottak már, a tepőzár se a legerősebb, de mind használható. Az első gyapjú szériát le kellett cserélni, azok idővel teljesen el filcesedtek. A műanyag külsők és az utazósok (egyben a nedvszívó víz záró réteg) se bírtak többet mint másfél gyereket, igy azokból is újat használ már Alex.

Sok év távlatából is úgy gondolom, szuper dolog pelenkat mosni, és mindenkinek csak ajánlani tudom. Az első kép hét éve, a második ma este készült a készletről. :) 

    

Év vége, év eleje

Az ünnepek jól teltek, karácsonykor 24-én és 25-én Sanyi itthon volt. Végül 22-én este díszítettük a fát, volt nagy öröm amikor meglátta Márk. Teljesen el volt varázsolva. csak ült az ölemben a kanapén és tátott szájjal gyönyörködött. Eriket persze még nem hatotta meg a dolog, majd jövőre. A 24-ei menetrend annyiban változott idén, hogy nem az éjféli misére mentünk, (két gyerekkel nem mertük bevállalni, hosszú a majd’ két órás szertartás még nekünk is, nem csak nekik) hanem az este hatosra. Így a Jézuska a fa alá tudta tenni az ajándékokat amíg nem voltunk itthon. Persze mondtuk Márknak, hogy míg templomban vagyunk, lehet, hogy jön majd a Jézuska így mikor hazaértünk, az volt az első, hogy a fához rohanjon. Teljesen oda volt a csomagoktól, mindet ki kellett bontani, mindegyikre nagyon kíváncsi volt, még ha nem is az ő neve volt rajta.

A két ünnep között Sanyi természetesen dolgozott, így semmit nem terveztünk. Szilveszterre az egyik barátunk jött át a kisfiával, de mivel elég utolsó pillanatos szervezés volt, nem csináltunk nagy bulit. A gyerekek rohangáltak, meg mesét néztek, mi meg beszélgettünk egy nagyot. Fél kettőkor kerültünk ágyba és legnagyobb meglepetésünkre Márk is bírta 1 óráig. Eriket 11-kor tudtam letenni, addig ő is partizni akart, vigyorgott és sikongatott végig.

Az új év eddig sok új dolgot nem hozott. Minden ugyanott folytatódik ahol tavaly abbamaradt. Sanyi továbbra is sokat dolgozik, én meg még most is itthon vagyok a gyerekekkel. :) Beadtuk végre Márk jelentkezési lapját a (reméljük) leendő iskolájába. (Ovi ügyben egyenlőre nagy változás nincs, de erről, meg az iskoláról is majd írok bővebben egyszer, ha lesz időm).

Az örökös lomtalanítás jegyében megszabadultunk számítógépasztaltól, ami eddig szétszedve foglalta az amúgy is szűk helyet a sufniban. Próbáltuk egy jó darabig eladni, nem sok sikerrel (nyilván, ha most írok róla), így a helyi freecycle oldalon végezte és ma már el is vitték. Apropó freecycle. Írtam már az új családtagról?A szárítógépünkről? Azt is ott találtam, nem sokkal karácsony előtt. (Ezt szeretem Angliában, hogy használt dolgokat nagyon jó áron/ingyen meg lehet szerezni.) A pelusok amiket használunk már nem újak, és elég durvák már a mosástól, meg főleg a mosószódától. Eriknek nagyon érzékeny a bőre, könnyen kipirosodik. Volt olyan hét, hogy csak papírpelust kapott, annyira csúnya volt a feneke. Még amikor nagy mamamista voltam, olvastam róla, hogy a gépben szárított pelusok sokkal puhábbak. És pont amikor erről kezdtünk beszélgettünk Sanyival, láttam meg a freecycle-ön a szárítógépet. (Véletlen? Nem hiszem…). Írtam a tulajnak, megvan-e még (a háztartási gépeket nagyon nehéz elkapni, pillanatok alatt lecsapnak rá) és másnap már itt állt a konyhánkban. Van vagy 20 éves, de tökéletesen működik. Simán belemegy 6 kiló ruha és egyáltalán nem gyűröttek amikor kiveszem! Sőt, ha még melegen hajtogatom a ruhákat, olyanok lesznek mintha vasaltam volna. Az egyetlen hátránya, (hogy áramot fogyaszt), se hátrány igazán, főleg így télvíz idején, mivel a kijövő meleg levegő olyan jól felfűti a lakást, hogy be se kell kapcsolni a fűtést (a kis lakás előnye, hehe). Persze nyáron más lesz a helyzet, nem kell majd ennyit használni, max a pelenkáknak, mert minden más szépen megszárad az erkélyen. De egy szó mint száz, az új gép beváltotta a hozzá fűzött reményeinket: a pelusok pihe-puhák, a gyerek feneke se piros azóta. Ha ez így marad, már jó évünk lesz. :)

Vegyesen

Erik már több mint három hete van velünk és kissé átrendeződtek a “hatalmi” viszonyok a házunk táján. Egyenlőre a legkisebb diktál, mert persze Ő az aki nem tud várni. Utána szorosan következik Márk, osztja osztaná a feladatokat (ki vegye fel Eriket, ki autózzon vele, ki mosogathat, főzhet stb.), mi meg örülünk ha megússzuk a napokat nagyobb sírások és nyígások nélkül. Összességében mindannyian jól vesszük az akadályokat, de azért azt fontos megjegyezni, hogy Mama nélkül bizony nagy lenne a káosz. Az éjszakáink nagyon jól alakulnak eddig. Szépen összeszoktunk Erikkel, már simán tudom etetni fekve is, így kezd beállni a ritmus: ha felnyöszörög (max kétszer este 10-11 és reggel 6-7 között) megkapja a cicit, én alszok tovább és Ő is visszaalszik amint befejezte. Éjszaka nem kakál, így elég egy max egyszer pelust cserélni. A betéttel turbózott frottír-pelus nagyon jól bírja a strapát. Nappal persze milliószor lesz csuromvizes a tetra-betét kombó és kaka is van szinte minden csomagban.

gatyóban

Az sk gyapjúgatyák nagyon jól szuperálnak (igaz kezdjük kinőni őket, ideje lenne befejezni a következő méretet), bár elég vékonynak találtam őket így csak nappal vannak rajta, éjjelre marad a műanyagos (PUL) külső. Ha megyünk valahová, egyenlőre még papír pelust adok rá, de most, hogy már combosodott egy kicsit(?), igyekszem összerakni egy pelenkázós pakkot és akkor jöhetnek a jó kis Kushies all-in-one-ok.

turisták vásárfia apa batyubabája

Bár még csak a gyerekágyas időszak felén vagyunk túl, de azért a rengeteg intéznivaló miatt sokat kell ide-oda utazgatnunk. Úgy tűnik sikerül pontot tenni az útlevél-ügy végére és a héten megérkezik Erik útlevele. Pont időben, hogy haza tudjunk indulni jövő csütörtökön. A londoni ügyintézést követően persze nem hagytunk ki egy gyors ikeás sétát, mert ha már ott parkoltuk és  nagy leárazás is van, akkor ott a helyünk. :) Persze az, hogy így egy egész napot sikerült szinte talpon lennem, megtette a hatását, utána két napig a lábam ki nem tettem a lakásból. Tegnap Sanyi szabadnapos volt és pár dologért Basingstoke-ba mentünk el, de szerencsére ezt a kiruccanást letudtuk pár óra alatt. És ha már magunkkal vittük apát, be is fogtuk babát hordozni. Úgy tűnik, az elmúlt három évben mit sem változtak a babaszállítási szokások, és ahogy anno Márkkal, most Erikkel a batyuban igazi látványosság vagyunk.

Ami a hordozást illeti, egyenlőre igyekszem tartani magam és csak akkor magamra kötni Eriket, ha nagyon muszáj. Márkkal nagyon korán kezdtem ami nem tett túl jót a gátamnak így most kicsit több időt szánok a teljes gyógyulásra. Egyébként nagyon megérzem hogy már két szülésen vagyok túl, különösen ha sokat vagyok talpon. Így Erik sokat van Mama/Apa ölében, én meg csak ülve tartom.

fiúk

Aludni éjjel értelemszerűen mellettem alszik (Márk meg a másik oldalamon, így sokszor moccanni sem tudok tőlük :)), nappal meg vagy a mózeskosárban, vagy a frissen beszerzett pihenő-székében. Ez utóbbit ma hozta a postás, addig nagyon jól szuperál (több mint egy órája alszik benne Erik), remélem hosszú távon is meg leszünk vele elégedve.

Védő nénink, illetve védő bácsink (mert férfit kaptunk ezúttal), Erik 16 napos korában látogatott meg minket először, akkor volt 4220g (mármint Erik, nem a bácsi), egy szavunk se lehet, szépen fejlődik másodszülöttünk: két hét alatt több mint 700 grammot rántott magára. :) 12-én lesz megint méretkezés (akkor leszünk egy hónaposak), kíváncsi leszek hogy alakul majd a súlya. Na persze ne csodálkozzak, hogy ilyen ütemben hízik, amikor naponta milliószor szopizik, hál’ Istennek tökéletes technikával. Most, hogy nincs se fertőzés, se lenőtt nyelv, öröm a szoptatás. A sok szopinak köszönhetően meg annyi tejem van megint, hogy sokszor majd’ kiönti Eriket, alig győzi nyelni. Úgyhogy vannak szép hurkás combok, karok és nagy kerek pocak. :)

hurkababa